Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tunyogi Játszóház Korai Fejlesztő

2009.12.05

A Tunyogi Játszóházat Tunyogi Erzsébet hozta létre több mint 15 éve. Itt mozgás és értelmi fejlesztés folyik nagyon különleges mégis rendkívül egyszerü és természetes módon, mégpedig a játék erejével!  Ezért is hívják másnéven Játékterápiának!

 

Kép

 

 

Mikor ide belépünk rendkívül változatos, színes világba csöppenünk. Minden szoba tele van játékokkal, színes eszközökkel, érdekes tárgyakkal. Nem csak mozgásterápiával segítik a gyermekek fejlődését, hanem minden érzékszervre kiterjedő fejlesztő programon is részt vesznek. (Közösen zenélnek a gyermekek, gyurmáznak, festenek, mondókáznak, szín-fényterápia, hangfelismerés, kirakózás, és hosszasan lehetne sorolni még, hiszen a program 6 hetente teljesen, naponta részlegesen módosul! Itt minden a gyerekekért van akik a játék hihetetlen erejénél fogva nyílnak ki a világra, hajlandók megtenni az első kúszó-mászó vagy fogó mozdulatokat 

 

Elérhetőség: http://www.tunyogi.hu

 Itt egy figyelemreméltó írás Tunyogi Erzsébetről és az ő terápiájának az egyediségéről:

Sérült gyermekek kapcsolata a családdal- mondókákon, dalokon, verseken, meséken keresztül.

  
 

I./ Sérült Gyermek a családban

 
 

Egy házaspár életében, talán a legszentebb esemény a gyermek várása, majd megszületése. A kilenc hónap alatt sokszor elképzelik a gyermeket, felruházzák mesebeli szépséggel, tehetséggel, tulajdonsággal. A születés a boldog beteljesedés.

 

Igy történik ez akkor is, amikor a boldog beteljesedés helyett, tragédia következik be, mert a gyermek sérültként, vagy fogyatékosként jön a világra.

 

A tragédia bekövetkeztével a szülőpár harmonikus személyisége, szociális helyzete, társadalmi megítélése szétesik.

 

- A szülő személyiségének torzulásai a következők lehetnek: - szorongás, félelem, gyűlölet (ön- és kivetített), szocializációs zavar(kapcsolatok elvesztése), szégyen. A rendkívül alacsony önértékelés blokkolja a társas kapcsolatait és a gyermekéhez való viszonyát.

 
 

- A szülői szerep is sérül a tragédia megélésével, ez lehet a gyermekére és környezetére kivetülő állandósult boldogtalanság. A gyermek "rejtegetése" család és barátok elől. A szülőben elhatalmasodik a gyermekére ránehezedő betegségtudat, amely folyamatosan arra készteti, hogy gyógyítókat keressen, mert a vele megtörtét esemény irracionális, így sok esetben irracionális megoldásokat kerget. (Pl. látók, energia adók...stb.)

 
 

- Szülő viselkedése is megváltozik ami elsősorban a beteg ápolására, gondozására, mindentől való túlzott féltésére korlátozódik. A gyermek személyiségének harmonikus fejlődéséhez nélkülözhetetlen az oldott játékot kezdeményező szülő. A sérült gyermeket nevelő szülőnél ez a tevékenység is sok esetben súlyosan zavart.

 

 - A természetes szülői és anyai ösztönök is részben, vagy teljes elvesznek. Gondolnunk kell itt a táplálásra, mint a szoptatás képtelenségére, vagy a testi közelség és a metakommunikáció torz voltára. A gyermek nevelésére, bánásmódjára jellemző a szülői tehetetlenség érzése.

 
 

Összegezve: személyiség torzulása = a tragédia megélésével, ebből következik                          az irracionális viselkedés a gyermekkel és társakkal.

 
 

II. Megoldási módok:

 
 

A művészetek áthatják egész életünket, elsősorban az érzelmekre hatnak és a lelki élet harmonikus fejlődését és állapotát biztosítják. A dal, a vers és a látvány esztétikai élvezete, olyan biológiai folyamatokat indít el a szervezetben, amely az öröm és boldogság forrása. A gyermek és szülő kapcsolata ez esetben bizalmas és harmonikus. 

 
 

Az egészséges csecsemő szülője automatikusan alkalmazza a ringató, csucsujgató, hintáztató, lovagoltató mondókákat, dalocskákat. A szülő a csecsemőjének számtalan taktilis ingert biztosít, mint pacskolgatás, puszilgatás, fújás, simogatás, csipkedés és így tovább. Ezzel szemben ezekből az alapvető ingerekből a sérült csecsemőnek, gyermeknek alig jut valamennyi. Igy a szervi sérülése mellett az érzelmi biztonsága is veszélybe kerül.

 

 A Gyógyító Játszóházban arra törekszünk, hogy a sérült csecsemőt vagy gyermeket nevelő szülőt megtanítsuk a művészetekben rejlő érzelmi felszabadultságra.

 

 Jó eredménnyel alkalmaztuk az irodalom a zene, a képi műalkotásokat, valamint a társművészeteket, mint a tánc és a szerepjáték.

 
 

1./ Mondókák

 

A szülő gyermekét elfogadó, szeretettel teljes testi kapcsolatának kialakításában a kisded mondókák igen fontosak. Ilyen lehet az altató, melynek kétszemélyes világában a csecsemő vagy a kisgyermek a tökéletes meghittséget éli meg.

 

A monoton ritmikus mondókák, versikék (mosdatók, etetők, öltöztetők stb.) mondogatás nyugtatóan hat a gyermekre.

 

Az egyenletes mozgatással kisért cirógatók, tapsoltatók, ütögetők, csipkedők stb.) ellazulást , relaxációt idézhetnek elő.

 

A cselekedtetők ( lovagoltatók, hintáztatók, hordozó, lóbáló...)együttműködést, kapcsolatteremtést feltételeznek, és segítik, hogy a szülő és a gyermek egymást kölcsönösen megismerje. Ebből következik, a közös játék, amely örömet okoz.

 
 

A csecsemőkort követő életszakaszokban igen nagyok lehetnek a sérült gyermeknél is a fejlődési eltérések.

 

Lesznek, akik 2 éves korban már pár soros mondókákat mondanak, s szívesen hallgatnak verseket, verses meséket, s lesz aki 3, vagy akár 6-7 éves kora körül versel.

 

A versek és mesék az egész gyermekkort át kell, hogy szőjék.

 

 

2./ Versek- verses mesék.

 

Ismereteket közvetítenek időjárásról, növényekről, állatokról, ünnepekről, érzelmekről és segítik a képi látásmódot, képekben megfogalmazott gondolkodást.

 

A versek szójátékai és ritmusai alkalmat adnak arra, hogy a gyermek passzív és aktív beszéde is nagymértékben fejlődjön, valamint az egyszerűtől a bonyolultig mozdulatjátékokat játszhasson a családdal, vagy egyedül. A beszélő gyermek ünnepek alkalmával egyenrangú társként bekapcsolódhat a család társas életbe.

 

 

3./ Mesék:

 

A mesék segítik a gyermeket, hogy eligazodjon a világban, hogy legyőzze félelmeit, kezelni tudja a konfliktusokat. A mesék világában a jótett megdicsőül, az ellentétek feloldódnak, a főszereplő, akivel a gyermek azonosulni képes a történet végén szerencsés sorba kerül. Ennek a varázsvilágnak a megteremtése segíti a fantázia kibontakozását és fejleszti a gyermek humorérzékét.

 

 A szülő-gyermek kapcsolat elmélyítésének legfontosabb eszköze pedig az Esti mese!!!

 

 

Azt látjuk, hogy az irodalom, akár nép vagy műköltészet egész életünket áthatja és kulcs fontosságú az érzelmi nevelésben.

 

A sérült gyermeket nevelő családok esetében nemcsak a gyermek lelki egészségét biztosítjuk a művészetekkel, hanem a szülő kiegyensúlyozott állapotát is elősegítjük.

 
 

A sérült gyermeknek és szülőjének is szüksége van a művészetek élvezetére, ezért szervezünk, vagy javasoljuk a gyermek színházi előadások látogatását. A színház látogatása megtanítja a gyermeket a kultúrált viselkedésre, a színház egy megszentelt tér, mely áhítatot ébreszt úgy a gyermekben, mint szülőjében. Egy -egy előadás felhasználja a zenét, az irodalmat és a látvány műalkotását. A színház feszültségeket old, ünnepi hangulatot teremt.

 

A könyvtárak gyermekkönyv kiállításai alkalmasak arra, hogy a könyvet, mint műalkotást is megismerjék és tiszteljék. A könyvek illusztrációi nagymértékben befolyásolhatják a gyermek esztétikai igényét.

 

Az élményekből szerzett tapasztalat válik ismeretté, s a reménytelennek tűnő tanulási nehézségekkel küzdő gyermekből is jól képezhető, önálló életet élő ember válhat.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.