Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

A cochleáris implantációról

 

Egy kedves szülő hívta fel a figyelmemet a cohleáris implantációra. Az ő kisgyermeke az implantáció után teljesen jól megtanult hallani és beszélni!! Azt írta, hogy Magyarországon már 4 klinikán nagyon jó eredményekkel végzik el ezt a beavatkozást. Van egy egyesületük és szülői fórum is ahol a szülők tanácsot adhatnak egymásnak, megoszthatják tapasztalataikat.

A Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesületének honlapja  a www.macie.hu


És most röviden az implantációról:

 

A cochleáris implantáció (CI) egy olyan műtéti eljárás, amellyel a súlyos nagyothallók és siketek nagy részénél jelentős hallásjavulás érhető el. A cochleáris implantátum a belső fülbe ültetett   elektróda   és az

ehhez kapcsolódó, szintén beültetett jelfogó/dekóder egység; a mindennapi szóhasználatban azonban ide értjük a CI-hez tartozó külső egységeket is.

 

   

Működési elv

Az ép hallású embernél a hanghullámokat a belső fül egyik szerve, a csigában  található szőrsejtek alakítják elektromos impulzusokká. Ezeket az impulzusokat a hallóidegek veszik fel, majd továbbítják az agy felé.

A siketek és súlyos nagyothallók nagy részénél pont az okozza a problémát, hogy a szőrsejtek nem működnek. A CI átveszi a szőrsejtek funkcióját és az elektromos impulzusokat továbbítja a hallóidegek felé.

 

A CI működésének lépései:

  • A hanghullámokat érzékeli egy mikrofon s továbbítja a beszédprocesszor felé.
  • A beszédprocesszor átalakítja a mikrofontól kapott jeleket.
  • A processzortól egy adótekercs veszi át a jeleket. Az adótekercset egy kis mágnes rögzíti a fejbőrön, pontosan a vevőtekercs felett ami a koponyacsonton van.
  • Egy dekóder dekódolja és az elektróda felé továbbítja a jeleket.
  • Az elektróda a csigába van beültetve. Az elektróda által keltett elektromos impulzusokat az idegsejtek érzékelik és az agyba továbbítják ezáltal hallásérzetet kelt.

 

  

Milyen a hallás a CI-vel

A CI-vel elérhető hallás jelentősen különbözik a normális hallástól. Segítségével a páciens képes hangosan kommunikálni. Korán implantált gyerekeknél általában a normál hallókra jellemző beszédkészség alakul ki.

 

 A CI alkalmazás feltételei 

Orvosi szempontból azt a legfontosabb hogy a siket/nagyothalló hallóidegeinek épnek, funkcióképesnek kell lenniük. Fontos emellett még a csiga térbeli elhelyezkedése, formáltsága; valamint hogy az elektródát a csigába lehessen vezetni. (A szerzett siketség egyik leggyakoribb oka, az agyhártyagyulladás a csiga elcsontosodásával járhat.) Döntő fontosságú az is, hogy mennyi idő telt el a megsiketülés óta. Gyerekek esetében a legújabb tanulmányok szerint a másfél–két éves kor előtti implantálás nyújtja a legjobb eredményeket.

A CI beültetése nem jelenti azt, hogy a páciens egyből jól hall. A CI viselőjének el kell sajátítania a CI-vel való hallás képességét, mivel az jelentősen különbözik a normál hallástól. Ehhez audiológus/szakpedagógus segítségére is szükség van, de még fontosabb az érintett motiváltsága. Az operáció és a (re)habilitáció jelentős anyagi terhet jelent. Hazánkban orvosi indikáció esetén a társadalombiztosítás állja a költségeket.

  

A (re)habilitáció

A páciens a beszédprocesszor bekapcsolásakor egyből hall. Ezek a hangimpulzusok azonban nagyon távol állnak a normális hallástól, mivel a CI nem képes olyan differenciált hangérzetet produkálni, mint a szőrsejtek. A hanginpulzusok idegi feldolgozása azonban olyan rugalmas, hogy a páciens – megfelelő tréning mellett – hamarosan hozzászokik a CI-hez.

A szoktatás első pár hónapja során a beszédprocesszor beállításain fokozatosan állítanak az audiológus szakemberek. Erre azért van szükség, mert a hallóidegek "hozzászoknak" a CI elektródája által keltett jelekhez, és ezért változtatni kell a jelszinteket. Ezzel párhuzamosan zajlik a beszédtréning, melynek célja, hogy a CI viselője a hangos beszédet megértse, azzal kommunikálni tudjon. A tréning alapvetően különbözően zajlik prelingvális és posztlingvális pácienseknél.

A prelingvális siketek hallásukat a beszéd elsajátítása előtt vesztették el, vagy siketen születtek. Esetükben csak akkor hozhat eredményt a CI, ha az operációra igen hamar, kisgyermekkorban kerül sor. Az optimális időpont vita tárgya, de általánosan elfogadott álláspont, hogy a 7-ik életév előtt kell megtörténnie. A műtéti technika fejlődésével és az implantátum méretének csökkenésével az operáció egyre korábbra tolódik, jelenleg már 6 hónapos csecsemőket is sikerrel műtenek. Amennyiben az operáció ilyen fiatal korban zajlik, a beszédterapeuta legfontosabb feladata a beszéd normális fejlődésének elősegítése. A kisgyermekek a CI segítségével jól megtanulhatnak beszélni, beszédértésük pedig a mindennapos kommunikáció megértéséhez szükséges szintre fejlődhet.

A posztlingvális siketek a beszéd elsajátítása után vesztették el hallásukat. Esetükben döntő fontosságú, hogy mennyi idő telt el a hallás elvesztése és az operáció között. Bár akár több tíz év után is segíthet a CI, de igazán jó eredményt itt is csak a gyors operáció ígér. Ezeknél a pácienseknél a rehabilitáció legfontosabb feladata, hogy a CI viselője hozzászokjon a CI hangvilágához.

 

Ellenvélemények 

 
Egyes vélemények, különösen a siketek szövetsége szerint a siketség nem hiba, amelyet ki kellene javítani, hanem egyszerűen egy más életforma, amely éppoly értékes, mint a hallóké. Az ellenzők sokszor hangoztatják, hogy a CI nem ad normális hallást, ezért az érintett frusztrációnak lesz kitéve. A 

  jelnyelv

   pártolói szerint az implantált gyerekek többnyire nem tanulnak meg jelelni, ami miatt sem a siketek, sem a hallók társadalmában nem érzik igazán otthon magukat.

 

 

A CI-t pártoló vélemények 

 

A CI pártolói szerint a hallás az egészséges ember egyik fontos képessége, ezért annak hiánya lehetőség szerint orvosolandó. Bár a CI valóban nem ad normális hallást, az általa biztosított hallásélmény számos tanulmány és az érintettek véleménye szerint is elegendő a mindennapos kommunikációhoz. Az implantáltak jelentős része nem érzi szükségét a jelnyelvnek, hiszen jól boldogul a hangos beszéddel is.